Azt gondolhatnád, hogy egyszerűen megállapítható hogy hány napelemre van szükséged, az alapján, hogy mennyi a háztartásod villamosenergia fogyasztása havonta. Ez alapján 2 hasonló villanyszámlával rendelkező házra joggal feltételezhetnéd, hogy ugyanannyi napelem panel fog kerülni. De ez nem ennyire egyszerű, nézzünk egy kis földrajzot!

Mi a legideálisabb égtáj és dőlésszög a mi hosszúsági körünkön?

• A déli fekvés a legtökéletesebb, hiszen ilyenkor napkeltétől napnyugtáig éri napsugárzás a paneleket, ráadásul ez a leghosszabb ideig a legnagyobb szögből érkezik. 
  
• Természetesen a délkeleti, és a délnyugati tájolás is nagyon jó hatásfokkal működik. Itt körülbelül 10%-al termel kevesebbet mint a déli.
  
• A keleti vagy nyugati tájolás is teljes mértékben megfelelő egy napelem rendszer telepítéséhez, itt körülbelül 20% veszteséggel számolhatunk egy déli tájoláshoz képest.
  
• Az északi tájolású tető viszont legalább 30%-hatásfok romlással működik, így befektetésünk akár háromszor annyi időbe is telhet, hogy a befektetésünk megtérüljön, így ezt nem javasoljuk. Viszont kivitelezhető ez a forma is, ha nincs más lehetőség, és az ember szeretné ökológiai lábnyomát csökkenteni.

Természetesen, tetőnk egynél több oldalára is tehetünk paneleket, ami jelentősen növelheti a hatékonyságot. Példaként, egy kelet-nyugat felé néző tetőnél érdemes mindkét oldalra paneleket tenni, hogy egész nap érje azokat a napsugárzás.

Ha egy középértékkel számolunk, azaz nem az ideális déli fekvésű tetőt vesszük figyelembe, hanem például egy DNy-i vagy DK-it akkor is 9-13 év alatt megtérül a befektetett összeg. Ideális fekvés esetén ez még rövidebb idő is lehet!

Számít a tető dőlésszöge is

Magyarországon a leginkább megfelelő dőlésszög a 35 fok. Ez a bolygón való elhelyezkedésünknek köszönhető. Aki közelebb él az egyenlítőhöz annál az ideális szög kisebb, aki közelebb él valamelyik sarkkörhöz, annál nagyobb. Ez a napfény beesési szögének köszönhető, ugyanis az ideális az lenne, ha a napfény merőlegesen érné a napelemeket.

Szerencsére kis hazánkban a tetők többsége 35-45 fok közötti dőlésszögű, ami az optimális értéknek pont megfelelő.

Mi a helyzet a lapostetővel?

Furcsa módon a lapostető egyáltalán nem ideális, hogy arra fektetve napelemeket szereljünk. Ugyanis a nap még délben sem süt pont a fejünk fölött, hogy merőleges legyen a besugárzási szög. Ezért aztán a lapostetőkre speciális fémszerkezetet kell terveztetni, ahol viszon már könnyedén meghatározhatjuk az adott helyen lévő ideális dőlésszöget, és így gyártatjuk le a tartószerkezetet.